A japán védelmi erő nem tett kísérletet arra, hogy megsemmisítse a rakétát, amely 1180 kilométerre a második legnagyobb japán szigettől, Hokkaidótól keletre, három részre szakadva csapódott a tengerbe.
Szuga Josihide tokiói kormányszóvivő kijelentette:”Példa nélküli az eset, komoly és súlyos veszélyt jelent (Japánra nézve)”. Hozzátette, hogy a tokiói kormány nagyon határozottan tiltakozott a történtek miatt Phenjannál. Mint mondta a rakétaindítás az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatainak megsértését jelenti. Tokió Washingtonnal és Szöullal, valamint más érintett országokkal szorosan együttműködve fogja kidolgozni a választ.
Hozzátette, kérték az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását. Időközben bejelentették, hogy a testület már kedd este megvitatja a történteket.
Nem ismert a rakéta típusa
A rakéta típusa egyelőre nem ismert, a dél-koreai vezérkari főnökök egyesített bizottsága és az amerikai hadsereg vizsgálja a rakétaindítást. Az már ugyanakkor ismert, hogy az észak-koreai főváros, Phenjan közeléből indított rakéta 2700 kilométeres távolságot tett meg, 14 perces útja során pedig 550 kilométeres magasságot ért el. Ezekből az adatokból azt a következtetést vonják le, hogy a rakéta közepes hatótávolságú lehetett.
Az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) közölte, hogy a rakéta nem veszélyeztette az Egyesült Államok észak-amerikai területét.
Augusztusban fogadtak el büntetőintézkedéseket a rakétaprogram miatt
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa legutóbb augusztusban fogadott el újabb szigorú büntetőintézkedéseket Észak-Korea ellen nukleáris és rakétaprogramja miatt. A szankció nyomán Phenjan évi 1 milliárd dollár (több mint 255 milliárd forint) exportbevételtől eshet el.
Az új intézkedéscsomag tiltja a szén, a vasérc, a vas, az ólomérc, az ólom, a hal és a tenger gyümölcseinek kivitelét. Ha betartják, Észak-Korea exportbevételei legalább egyharmaddal csökkenhetnek.
Az észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un a hónap elején kilátásba helyezte, hogy rakétatámadást intéz a csendes-óceáni amerikai sziget, Guam és az ottani légitámaszpont ellen. Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor azt felelte, hogy “tűzzel és haraggal” fogadja majd, ha Észak-Korea továbbra is fenyegeti az Egyesült Államokat.
Oroszországot aggasztja az észak-koreai helyzet
Oroszországot nagyon aggasztja az észak-koreai helyzet, a fejlemények a konfliktus eszkalálódásának irányába mutatnak – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a keddi észak-koreai rakétaindításra reagálva a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint.
Phenjant nyilván a múlt héten elkezdett amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlat is provokálta – tette hozzá.
A hadgyakorlat – amely még egy hétig tart – alapvetően számítógépes szimuláció, de 50 ezer dél-koreai és 30 ezer amerikai katona vesz benne részt.
Az újabb észak-koreai rakétaindítással kapcsolatban Abe Sindzó japán miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva elmondta kedden: telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, és megállapodtak abban, hogy az Észak-Koreára gyakorolt nyomás növelése céljából újabb, később meghatározandó lépéseket tesznek.
Az eddigieknél szigorúbb büntetőintézkedéseket is bevethetnek Észak-Korea ellen
Rex Tillerson amerikai és Kang Kjung Va dél-koreai külügyminiszter szintén abban állapodott meg telefonon, hogy gondolkodnak az eddigieknél is szigorúbb büntetőintézkedések bevezetésén Észak-Korea ellen.
Az északi rakétaindításra reagálva, a dél-koreai hadsereg erejének demonstrálására dél-koreai harci gépek felszálltak és ledobtak nyolc bombát egy katonai lőtéren, az ország északi részén található Gangvon tartományban. A gyakorlatra Mun Dzse In elnök adott utasítást a Yonhap hírügynökség jelentése szerint. Ezenkívül a közszolgálati tévé bemutatott felvételeket olyan ballisztikusrakéta-tesztekről, amelyeket a dél-koreai hadsereg végzett el a múlt héten, válaszul a korábbi észak-koreai rakétakísérletekre.
Szakértők szerint a kedden elindított észak-koreai rakéta közepes hatótávolságú volt, típusa Hvaszong-12.
Az észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un a hónap elején kilátásba helyezte, hogy rakétatámadást intéz a csendes-óceáni amerikai sziget, Guam és az ottani légitámaszpont ellen. A fenyegetés szerint Phenjan négy Hvaszong-12-es rakétát használt volna.
Az AP hírügynökség szerint a rakéta típusa és a pályája nyilvánvalóan azt hivatott demonstrálni, hogy Phenjan képes beváltani fenyegetését Guamot illetően, noha a sziget mintegy 700 kilométerre van a rakéta becsapódásának helyétől.
A rakétateszt egy másik érdekessége az indítás helye: Szunan helység, ahol a phenjani nemzetközi repülőtér van, és ahonnét korábban nem bocsátottak fel rakétát. Megfigyelők szerint elképzelhető, hogy a rakétát a repülőtér kifutópályájáról, egy járműre szerelt állásból indították el. Ez a feltételezés összhangban van azzal a szakértői véleménnyel, hogy a rakéta Hvaszong-12-es volt, mert ennek mozgatható indítóállása van.
Kína szerint kritikus ponthoz jutott a válság
Kritikus ponthoz jutott a válság a Koreai-félszigeten – jelentette ki a kínai külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján, reagálva a hajnalban végrehajtott újabb észak-koreai rakétakísérletre.
A szóvivő nyugalomra intett minden érintett felet, és ismét felszólította őket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. “Nyomásgyakorlás, büntetőintézkedések, fenyegetések nem tudják megoldani a problémát. A problémát egyetlen módon lehet megoldani, megszakítani a nukleáris tesztek és hadgyakorlatok ördögi körét: párbeszéd keretében foglalkozni minden fél ésszerű biztonsági aggályával” – mondta.
Ezzel a szóvivő arra célzott, hogy Peking szerint a válság kialakulásáért a nukleáris és rakétateszteket végző Észak-Korea és a közös hadgyakorlatokat tartó Egyesült Államok és Dél-Korea is felelős. Megismételte Kína azon javaslatát, hogy legyen egy “kettős moratórium”, amelyben az említett országok felhagynak a másikat provokáló tevékenységükkel.